Meglehet, az angol foci Olaszországgal szemben többet vesztett a tizenegyespárbajnál: a javuláshoz új válogatottra, mi több, új stílusra lenne szüksége. Vagy legalább egy Andrea Pirlóra.
Itt az ideje kimondani: nem az angoloknak találták ki a továbbjutást eldöntő párbajokat. Anglia válogatottja az olaszok elleni Eb-negyeddöntőben a nagy tornákon hetedszer kényszerült 11-es lövésekre, s hatodszor vérzett el.
Így aztán hiába tart hónapok óta Wayne Rooney-ék veretlensége, a derék angol fiúk nem játszanak az elődöntőben.
– Nem is fog továbbjutni ennél a szintnél, amíg nem találja meg a saját Pirlóját – írta az egyik szigetországi elemző, Martin Samuel, s látva a meccset, illetve az olasz középpályás tanári játékát, nehéz lenne vitatkozni vele.
Hasonló témát feszegetett egy korábbi válogatott focista, Michael Owen is, aki úgy véli: ha nincs megfelelő karmester – amilyen szerinte Paul Scholes volt –, akkor stílust kell váltani, csakhogy ez esetben egy darabig felesleges eredményt várni a csapattól (miért, várt valaki mostanában?).
– Láttam, hogy a kapus összevissza ugrál a tizenegyesem előtt, ezért inkább megvártam, amíg elmozdul. Ez volt a legkönnyebb megoldás abban a pillanatban – magyarázta Andrea Pirlo, a meccs hőse, aki az olaszok szerint egy korábbi ász, Francesco Totti 2000-es megoldását idézve panenkásan rúgta a büntetőjét.
A 33 esztendős Juventus-futballista angol lélektani előnynél választott hallatlanul pimasz és laza megoldást, ám talán mégsem érdemes azon elmélkedni, mi történik, ha hibázik.
– Egy büdös szót nem szólhatunk – jegyezte meg Graham Taylor korábbi angol szövetségi kapitány, míg a jelenleg az amerikaiaknál dolgozó német kollégája, Jürgen Klinsmann annyit mondott: – Olaszország messze Anglia fölé nőtt.
